Matracok és prostik

Hazudj Pinocchio, hazudj...

Tisztán emlékszem a 2000-es évek elejére. Éppen a latex matracokat feltaláló német Dunlopillo vállalat igazgatója voltam Magyarországon. A gazdaság dübörgött -legalább is volt belső meghatározó mértékű fogyasztás-, az emberek vásároltak mindent. Matracot is. Ez volt a latex kókusz matracok fénykora is, minden mennyiségben és mindent el lehetett adni, a hosszú évtizedes hiánygazdaság után jött valami új, valami nem ismert és sikerült elhitetni a hóemberrel, hogy jó lesz neki a radiátor mellett. Tehát tonna számra jött a kókusz Malájziából, Indonéziából meg a csuda tudja még, hogy honnan. Ragasztották pincékben, padláson, sufniban, garázsban. Felkapott lett, divat lett, trendi lett. Kókuszrost, bio, egészséges, gerincoszlop, alátámasztás. Kész volt a történet.

Matrac-Szilícium-völgy

De nekünk most nem is az lesz az érdekes és fontos, hogy hogyan lehetett szinte egészen elszigetelt módon Magyarországon ilyen zseniálisan felépíteni egy ilyen nyilvánvalóan gyenge, élelmiszer ipari melléktermék alapanyag marketingjét. Nem arról a rengeteg ostobaságról szeretnék beszélni, amik a kókuszmatrac értékesítéshez az évek során hozzátapadtak, hanem a prostitúcióról. Arról a piaci magatartásról, ahogyan a fanatikus biomatrac elkötelezettek átsomfordálnak majd a hideghabok felé, becsempésznek egy-két olcsó bonell rugós matracot a választékba -mosolyogva persze, hogy haladnak a korral és persze a megváltozott szokások és a vevői igények kielégítése a legfontosabb.

Soha ne mond, hogy: "soha"

Hjaj, azok a 2000-es évek. 2002-2003 táján már éppen leáldozóban voltak a latex matracok is Nyugat-Európában, így Németországban is a hideghab matracok egyre jobban előtérbe kerültek, speciális hideghabokat fejlesztettek nagy német gyártók. A latex meg csak csúszott, csúszott, míg végül 2010-ben a Dunlopillo is bezárta a világ első latex matrac gyárát. Na de ne szaladjunk ennyire sem előre, sem pedig távol a témánktól. Ne felejtsük el: ennek a cikknek prostikról kell, hogy szóljon. A trendek figyelésével próbálja az ember megsaccolni, hogy milyen irányt vehet pl. a matracpiac Magyarországon, így elkezdtem hideghab típusokkal foglalkozni akkor, amikor még mindenki a kókuszlapokat porolgatta valamelyik pincében. (csak margó szélen jegyzem meg: a Dunlopillo, aki feltalálta a latex matracot és a legjobb és legnagyobb latexmatrac gyártó volt a világon: SOHA nem készített latex-kókusz matracot. SOHA EGYET SEM)

És akkor jöttek a habzó szájak, a virtuális köpködés, a fröcsögő jelzők... Süllyedt a kókusz-hajó, menteni kellett a mundért és ahogyan a jó magyar mentalitásunk megengedi nekünk: nem a sajátunkat fényeztük, hanem a másikét szidtuk. Szegény hideghab. Kapott az mindent: műanyagból van, kőolaj származék, szivacs, undorító, egészségtelen, poliol, isocianat, stb. Fújjjj!!!! Közben azért süllyedt tovább a kókusz hajó, kókuszsapkás matrózok kis kókuszháncs evezőikkel méregették, hogy milyen hajóra lenne érdemes átszállni.

Szóval: süllyedni kezdett...

Szóval keresték a hajót, keresték az átszállást és keresték a kommunikációt, hogy hogyan járhat majd ezentúl egy megrögzött zöld, városvédő és természetbarát bio-urbanista a megszokott bicikli helyett valami csillivilli autóval. Keresték a kommunikációt, hogy hogyan lehetne ebből az egész biomarhaságból úgy kihátrálni, hogy a már kókusszal megfertőzött (és lassan megint matracot kereső) Vásárlóknak még el lehessen adni a busás árrést biztosító latex-kókusz matracokat, becsalogatva viszont a feltörekvő, felnövekvő, nyitott szemmel született és többnyire az internet világán szocializálódott újabb vásárlói réteget. Azt az új vásárlót, aki már nyelveket beszél, külföldi honlapokat is olvas; tehát mindenkit, aki kitekintett a kókusz-vasfüggöny mögül. Mindenkit, aki látta, hogy a kókusz tengeren túl, túl a végtelen kókusz hullámokon ott a part. Hideghabból, memory foam-ból, vákuum matracból.

Óriások a tengeren innen és túl...

Ugye érthető, hogy az évtizedes biomatrac kultuszból nem lehet hirtelen 180°-os fordulattal átnyergelni a korszerű, légáteresztő, ergonómikus, antiallergén és kedvezőbb árfekvésű hideghab matracokra; nem lehet az alkarokra tetovált kis kókuszdiókat hirtelen virító zöld keresztre csak úgy áttetováltatni. Kellett neki egy kis idő. Hogy fakuljon. Vagy még inkább: kellett egy kapocs. Olyan ez, mint az evolúció, ahol sokáig hiányzott egy láncszem és nem volt koherens egész a történet, amíg a megfelelő láncszem a helyére nem került. És szerintem matrac evolúciónk végtelen láncfonatában ez a láncszem volt a: Tempur. 

Ugye nem kezdhet egy biomatrac gyártó egyből valami vacak hideghab matraccal (ezzel egy kicsit várni kellett, nehogy kilógjon a lóláb (és luxus call girl helyett r*banccá váljunk), kellett egy óriási őshüllő, aki a mi kis evolúciós történetünket elviszi a hátán. És a Tempur ilyen volt. 70-es évek óta gyárt, világcég, világmárka, méregdrága presztízs termék, egészségügyi referencia, zöld kereszt, NASA história űrhajósokkal, első és egyetlen, stb. (most a "műanyagból van, kőolaj származék, szivacs, undorító, egészségtelen, poliol, isocianat, stb. Fújjjj!!!!" részt ne vegyük ide, mert csak összezavarna minket, bár ha ezek a jelzők mind igazak voltak akkor, akkor miért is lenne ez most másképpen egy viszkoelasztikus polyol-isocianat bázisú memory foam esetében -de mindegy...) Mi most prostituálódunk és nem pedig erkölcsi mércéket állítunk fel. Vagyis igen, de még annak a látszatát is el szeretném kerülni, hogy egy Tempur méretű vállalatról rosszat írok. Nem azért mert félek, hanem mert igen:-) Ja! Nem attól, hogy jön a fekete autó vagy hasonló. Csak a szokásost szeretném elkerülni: fenyegető levelek, márkavédelem, védjegyoltalom, nyakkendős ügyvédek és a nap végén -megint csak lesz egy csonka cikk ebből az egészen szépen kerekedő írásból. Írhatnám pedig, mert ugye nem én írtam csak idéztem. Írhatnám, mert a Tempur is hideghab, a Tempur is csak memory foam, a Tempur is csak polyol és isocianat, a Tempur is kőolaj származék, stb.

Szerintem nem a kókuszgyártás fellegvára...

De mostantól a Tempur NEM fujj! Punktum. Pedig a kókuszháncs és a NASA fejlesztő központja legalább olyan messze van egymástól, mint a latex-kókusz matracok a korszerű, igényes és egészséges alvástól. Na jó: nem annyira. Minden esetre beszállingóztak a biomatrac kereskedésekbe elsőként az emlékezőhab matracok. Egyszerűen nem volt más választás. Jött a tömeg és emlékezőhabot skandált. Jött a vásárló, hogy memory matracot keres. Jött egy, jött kettő. Aztán lett. Nem is kellett hozzá ideológia, hanem csak szépen csendben megjelent az üzlet egyik sarkában. Olyan észrevétlenül először, mint a penész. Aztán kettő, aztán három. A tönkölybúza párnákat is korszerű emlékezőhab párnák váltották fel, memory foam fedőmatracok kerültek a kiállított biomatracokra. Szóval elkezdett átalakulni a kínálat.

Art deco ágykeret

Sajnos azonban még közel nem vagyunk prostis kis történetünk végén. Most kezdődik majd igazán. Izgi lesz. Olyan lesz, mint amikor egy viktoriánus házat bauhaus stílusban újítunk fel és az Art Deco stílusú belső hangulatot XIV Lajos korabeli festmények egészítik ki, minimál stílusú bútorokat teszünk a nappaliba és ikeás konyhában szürcsölgetjük a narancslevet reggelente, miközben halkan, elégedetten mondjuk, hogy: cool!

Persze mindenki tudja, aki kereskedelemmel foglalkozik, hogy a nem összehasonlítható termékeken lehet pénzt keresni. És akkor elindult az őrület. Olyan volt, mint amikor a pék elveszíti a receptes füzetét és az első gyengébb agyvérzésből épülgetve kicsit még félrecsusszanó szájával, még harmatosan mozgó bal oldalával éjszaka lemegy és megpróbál kenyeret sütni. És előkerülnek az alapanyagok, készül az aranybarna, ropogós, illatos, friss fehér kenyér: mazsolából, szezámmagból, árpakorpából és élesztő nélkül...

Készül a kenyér...

És a klasszikus biomatrac gyártók elkezdenek mindenféle alapanyagokat összekevergetni. Ha emlékezőhabot keres a vásárló, akkor azt. Meg egy kis kókuszt bele. Kókusz mindenbe kell. A feleségem lestyánt tesz mindenbe. Ok, a tejbegrízbe nem. Vannak ilyen Jolly Joker anyagok. A kókusz is ilyen. Kókusz mindenbe kell. Kókusz-emlékezőhab matrac. (ugye azért még biomatrac gyártók vagyunk) Kókusz-latex-memory. Ha ez így drága, akkor a latex helyére tehetünk egy kis szivacsot.  Ki is hagyhatjuk a kókuszt (rég nem kellene már bele amúgy sem) és kapunk egy  latex-memory matracot. Vagy hagyjuk ki most a latexet (amúgy is: drága, elavult, korszerűtlen) és legyen csak hideghab-memory. Na de csókolom: innen indultunk el a cikk elején, innen kezdődött úgy 10 évvel ezelőtt a történet! Erre mondta minden biomatrac gyártó, hogy fújj, undorító, egészségtelen, műanyag, kőolaj, stb.

No komment...

Persze nem bántani akarok én senkit. Ez így nem szép. Még egyszer: persze senkit sem akarok bántani. Értem én, hogy életben kell maradni, a vállalkozásnak mennie kell, a piaci pozíciót tartani kell -vagy legalábbis ennek a látszatát kell fenntartani. És hát ugye bár felül a gálya, alul a víznek árja -azért a pénz az úr...

És cikkünk végére az igényes, ápolt, csinos kis call girl-ünk fölött elrobogott 10 év, mélyültek a ráncok, változtak az idomok; egyre öregebb és kövérebb kuncsaftok jönnek már csak, akik egyre kevesebbet fizetnek az egyre rövidebb és igénytelenebb szolgáltatásokért. Méregdrága sminkekkel, csinci ruhákkal, szolival és egy kis botox kezeléssel még próbálunk régi fényünkben tündökölni és reggel a tükörben állva hosszasan mantrázzuk tükörképünknek, hogy: nem vagyok r*banc.

Persze ez az egész így csak egy légből kapott rágalmazás, csak azért írnak rosszat a kókusz matracokról, mert ők nem csinálnak ilyet.  Ha ez így lenne, akkor valóban mindenkit meg kellene követnem ,aki biomatracok gyártásával foglalkozik és hithűen, évtizedek óta kitartó hittel, elkötelezettséggel biomatracokat gyárt és forgalmaz. És őszintén meg is követnék mindenkit. De sajnos nincs kit.

Memory foam réteget ragasztani a letex habra egy akkora szakmai dilettantizmus, hogy nincs is erre vonatkozó szókészletem. Hideghabot tenni a kókusz rétegek közé latex helyett meg tényleg olyan, mintha a jókai bablevest összekeverném a mákos gubával. Ami már eredetileg is rossz, azt ugyan miért kell még tovább rontani?Persze össze lehet keverni -de minek? És még egyszer: mindenkit megkövetek, aki az elmúlt tíz évben biomatrac gyártóként nem prostituálódott a piaccal. Mindenkit kivétel nélkül, akinek nincs az arzenáljában (választékában) egyetlen hideghab matrac sem, egyetlen memory foam matrac sem, egyetlen kókusz-hideghab vagy kókusz-memory matrac.

Szemét dolog ez, tudom. Írni valamiről, rágalmazni, sértegetni. Csak a rend kedvéért még egyszer: imádom a manufakturális gyártást. A Vi-spring 1849 óta a mai napig kézzel készíti a matracait. Nincs memory, nincs hideghab, nincs heterogén hab. Amatőrök.

Ez a manufaktúra és a következetesség; a tradíció és az elkötelezettség. Nekem.

Én csak egy ostoba matrac kereskedő vagyok, aki így vagy úgy ért a matracokhoz, ebben él, ebben mozog már több, mint 10 éve. Nekem van minden a termékkínálatban: hideghab, bonell, zsákrugó ( még latex kókusz, kókusz hideghab matrac is), hideghab memory, stb... Viszont soha nem döngettem a mellkasomat, hogy biomatrac, biomanufaktúra, stb.

Én alapból vagyok prosti. A szó jó értelmében. A választék és a választási lehetőség miatt. Prosti a kínálat bőségében és a lehetőségek legszélesebb bemutatásában. Prosti a szivárvány összes színében. Ahogy tetszik.

Ettől még sajna ez a véleményem.

Üdvözlettel:

Pálinkás László

MatracGuru

www.matracguru.hu

www.biohome.hu