Van egy jó hírem: ne dobja ki a régi ágyat! |
Igen. Vagyis nem! Ne dobja ki! A jó hír az, hogy sok háztartásban van még mindig a régi "Domus-os kórból" való, vagy azelőtti beépített ágyneműtartós kárpitos ágy, amihez az esetek egy részében még kanapé és fotel is van ugyanazzal a kárpittal és ezek az esetek többségében egy kis segítséggel vagy barkács hajlammal megmenthetők. Itt most nem a múlt századfordulós vagy azelőtti Biedermeier ágyakról beszélünk, bár azokból is mentettünk már meg egy párat. Viszont ezek sem mai "csirkék" már, de egyet tudni kell róluk: ezek még minőségi alapanyagokból készültek. A vázszerkezet többnyire tömör fából vagy igazán strapabíró faforgácslapból készült, a kárpit vastag és minőségi szövetből. Egy szóval optikailag nagyon sok esetben ezek az ágyak, bútorok még nagyon szép állapotban vannak. Viszont az ágy. Viszont a matrac belső szerkezete. A 20-30 év használat azért nem marad nyomtalan és ezek az ágya mára kigödrösödtek, rugói felpuhultak, a párnázó szivacs a kárpit alatt szétporladt, néhol egy-két rugó el is tört már a matracban. Dobjuk ki? OK, persze, haladás, új divat meg minden, de akkor megy a fotel is meg a kanapé is a lecsóba, pedig az szinte még hibátlan. És hát kár is lenne érte. Meg akkor most mindenből vegyünk újat? Új kanapé. új ágy, új fotel; Mama, erre az Isten pénze sem lesz majd elég!
Nem, nem. Hívunk szépen egy kárpitost és újrakárpitoztatjuk az egészet. Ezzel azonban majd két probléma lesz. Az egyik, hogy nem nagyon vannak már kárpitosok, az idősebb generáció, aki még az epedát is ismerte már nem nagyon aktív, a közép generáció meg nem szereti a bonyolult dolgokat, macerás feladat, kevés pénz; fiatal kárpitos meg egyszerűen nincs már. A másik, hogy még ha találunk egy egy régi szakit, aki majd kijön, megnézi, kicsit csóválja a fejét és elkezd majd számolni: kiszállás ide, szállítás oda, szállítás vissza; mindehhez rakodó is kell, mert ugye nehéz egyedül; rugó, párnázóanyag, munkadíj, nincs olyan kárpit szövet csak ilyen van, akkor viszont a fotelen is le kellene cserélni, mert mégis csak hogy néz majd ki, meg a szófán is... Hol is tartunk? Atyaisten! Ezért már tényleg lehetne újat venni mindenből.
Ettől lehet, hogy még David Rockefeller is kiakadna... |
Egy időben üzleteinkben megszaporodtak az ilyen panaszok. Kimentem egy-két ilyen helyszínre és megnéztem egy-egy ilyen ágyat. Tapogattuk, méricskéltünk, agyaltunk és megszületett az első ilyen átalakítás. az első sikeres "műtét" két egyszemélyes ágyon lett elvégezve és minden úgy alakult ahogyan terveztük: megmaradt a két régi ágyneműtartós ágy, nem veszett el az ágyneműtartó funkció, új matracot kapott mind a két ágy és innentől kezdve akárhányszor lehet majd matracot cserélni rajta -további beavatkozás nélkül.
A beépített ágyneműtartós kárpitos ágyak felnyíló része maga a matrac is, amelyen fekszünk. Ez egy egybe kárpitozott egység, amelynek váza egy általában 5x5cm vastag fa keret, amely megegyezik a matrac méretével, rakta egy faforgács lap, erre került a rugósor (vagy a szivacsréteg) és végül az egész szépen le lett kárpitozva.
Lehúzzik a két sínről az egész matracszerkezetet és letesszük a földre (ez többnyire kétemberes feladat). Azt csináltuk, hogy kitapogattuk az alsó fa keretet és a keret felső éle fölött, mintegy 5-8 centiméterrel körbevágtuk a kárpitot, gyakorlatilag megskalpoltuk és mint egy kalapot levettük az így kapott "sapkát". Minden, amit a kárpit alatt találtunk kiszedtük, egészen a fa keret szintjéig kibontottunk mindent az ágyból: habszivacs réteg, rugósorok, afrik, alsó faforgács lap, bujkáló német katona, stb. -mindent szép sorban kiszedtünk. (halkan jegyzem meg: ez egy nagyon poros, kellemetlen része lesz az átalakításnak)
A beépített ágyneműtartós kárpitos ágyak felnyíló része maga a matrac is, amelyen fekszünk. Ez egy egybe kárpitozott egység, amelynek váza egy általában 5x5cm vastag fa keret, amely megegyezik a matrac méretével, rakta egy faforgács lap, erre került a rugósor (vagy a szivacsréteg) és végül az egész szépen le lett kárpitozva.
Klasszikus, régi egyszemélyes kárpitoságy |
Lehúzzik a két sínről az egész matracszerkezetet és letesszük a földre (ez többnyire kétemberes feladat). Azt csináltuk, hogy kitapogattuk az alsó fa keretet és a keret felső éle fölött, mintegy 5-8 centiméterrel körbevágtuk a kárpitot, gyakorlatilag megskalpoltuk és mint egy kalapot levettük az így kapott "sapkát". Minden, amit a kárpit alatt találtunk kiszedtük, egészen a fa keret szintjéig kibontottunk mindent az ágyból: habszivacs réteg, rugósorok, afrik, alsó faforgács lap, bujkáló német katona, stb. -mindent szép sorban kiszedtünk. (halkan jegyzem meg: ez egy nagyon poros, kellemetlen része lesz az átalakításnak)
Remélem eddig sikerült követni, megmutatni sokkal egyszerűbb lenne, most így egy kicsit ez is olyan, mintha a lecsó ízét szeretném betűkbe önteni. Nos, amit most látnunk kellene, az egy a földön fekvő fa keret, amin körbe a régi kárpitból megmaradt 10-12cm széles sáv fut körbe és az 5-8 centiméterrel feljebb levágott kárpit jobbra-balra fityeg. Az alsó tartó keretet természetesen előtte már lemértük és a szélességnem megfelelő deszka bordázatot legyártattuk és vittük magunkkal. Ezt a köteg (franciaágynál két köteg) deszka bordázatot besliktoltuk a fityegő kárpit közé, hogy mindegyik szépen ráfeküdjön a fa keretre, egyenletesen eligazgattuk és előfúrás után kivétel nélkül mindegyiket lecsavaroztuk a fa kerethez.
Bizonyára észrevették, hogy most már építünk és ez a jobbik része a dolognak. Nos, le van csavarozva az összes ágydeszka. A fityegő kárpitot befelé ráhajtottuk az ágydeszkákra (olyan 2-4cm marad majd erre) és mechanikus tűzőgéppel szépen feszesen körbetűztük az egészet. Amit kaptunk, az egy szépen körbekárpitozott fa keret, amelyben sűrű deszkabordák vannak. A nyitás oldalának ellenkező oldalára érdemes egy két sarokfület felcsavarozni, ezek fogják megakadályozni, hogy amikor felnyitjuk az ágyneműtartót a matrac hátracsússzon.
Ezek után végképp semmi nem maradt hátra, minthogy az egész lekárpitozott, bedeszkázott, fülekkel ellátott keretünket visszacsúsztassuk eredeti helyére a két sínre és rátegyük álmaink kényelmes matracát.
Nem is olyan bonyolult. Viszont a következő dolgok majd kellenek hozzá:
-két közepesen erős ember (vagy három gyengébb)
-tűzőgép (bargács minőség, mechanikus, nem olyan drága)
-méretre szabott fenyő deszka bordasor
-25-50db megfelelő méretű facsavar
-olló vagy sliccer
-általában harapófogó (a rugók U-szöggel vannak rögzítve)
-vékony fafúró szár (csavarok előfúrásához)
-csavarbehajtó és megfelelő bit.
-csiszolópapír (a behajtott csavarok körül megcsiszolgatni, nehogy a matrac sérüljön)
-2db sarokfül
-esetleg redőnygurtni fogantyú készítéshez (alátét+csavarok)
És egy jó matrac!
Még egy apróság! Lesz egy csomó szemét. A kiválasztott matrac úgyis egy időben érkezik ezzel a tortúrával, annak a csomagolóanyagára vigyázva óriási méretű szemeteszsákot kapunk...
Természetes, hogy nem mindenkiben van meg az ilyen fokú barkács hajlam, vagy nincs megfelelő szerszám, vagy egyszerűen csak kedve nincs ehhez az egészhez. Van egy kollégánk, aki szabadidejében megcsinál ilyeneket. Bővebb információért kérjük írjon az info@matracguru.hu email címre és igyekszünk mindenben segíteni Önt.
Üdvözlettel:
Pálinkás László
MatracGuru