2012. június 3., vasárnap

Kókuszmatrac?


Kókuszmatrac

Mit keres a kókusz a matracban? Mielőtt a fél világot magamra haragítanám és különböző rágalmazási perek vennék kezdetüket, ki kell jelentenem: a szólás -és véleményszabadság égisze alatt az alábbi kis kókuszmatrac-szösszenet a magánvéleményemet fogja tükrözni, bár ez szakmai véleményemmel is 100% átfedést mutat. Nem állítom, hogy a kókusz valami rossz dolog, nem állítom, hogy az egészségre káros, csupán annyira szeretnék rávilágítani, hogy értelmetlen, indokolatlan és a legtöbb esetben a felhasználó számára kifejezetten hátrányos helyzetet teremthet.

 Elkötelezettség vagy elvtelen szenvedés?

Kókuszmatrac. Hogy kerül a csizma az asztalra, avagy mit keres a kókusz a matracban?

Első kérdés valóban, hogy hogyan kerül a kókusz réteg a matracba? Persze beleteszik, odaragasztják;ez idáig nem is volt kérdés... Amennyi értelme ennek az egésznek van, úgy akár lekváros kenyeret is tehetnénk a két latexréteg közé. Persze megpenészedik, meg kiszárad, meg lehet, hogy jelentősen drágább is lenne. A kókusz élelmiszeripari oldalát tekintve egy nagyon finom étel-ital, azonban a külső héjat bevonó kókusz szálak, kókusz rostok sajna nem ehetők. Pedig rengeteg van belőle... A rendszerváltás környékén már személyi igazolvánnyal bíró olvasóink bizonyára emlékeznek régebbről is a kókuszháncs egy felhasználási területére. Nem ugrik be? Segítek. Minden lábtörlő ebből volt. Na erre például jó volt. Olcsó, iszonyat mennyiségben rendelkezésre áll és a kutyának sem kellett másra. Persze a tiszteletre méltó marketing-elméletet követve aztán jött: vegyél olcsón, és add el drágán. Ez a kókusz marketing. Apríts közé történetet, keltsél egy kis félelmet, találj ki hihető ostobaságokat, vegyél meg egy-két orvost és csaklizz el egy-két semmilyen mércével nem mért, de hangzatos díjat.


Mond, hogy bio!

A kezemben lévő gyufásdoboz tartalommal együtt ca. 10 Forintba kerül a boltban. Ha azt mondom biogyufa, akkor már esetleg 14-et is el lehetne kérni. Ha el akarlak kápráztatni, akkor azt mondom, hogy organikus-biológialiag ellenőrzött biogyufa. Ok, így már 17 Forint az ára. Ehhez egy csomagolás-design nagydíj már a 19 forintos kategóriába emeli a terméket. De persze ez csak egy gyufa, nekem meg kókuszmatracokról kellene írnom... Hogy mitől lesz bio? Passz! A szalma is az és a sár is. A latex, amivel latexálják a kókuszlapot, hogy egyáltalán egy kis rugalmassága is legyen -na az pl. többnyire 100% szintetikus latex. Olcsóbb, egyszerűbb, senki nem mondja meg, hogy szintetikus.

Természetesen elhisszük, hogy a kókuszháncs egy ökológiailag ellenőrzött gazdaságból származik, Indiában, Malajziában feltételezem, hogy szinte csak olyan gazdaságok vannak, ahol az olcsó cián, nikotin, stb. növényvédő szerek helyett a 12-13 éves gyerekek és a szegénységben korán megfogatlanodott apukája méregdrága import, a környezetre terhelést nem jelentő és organikus úton szinte azonnal lebomló permetezőszereket permeteznek napi 16 órában. Persze lehet, hogy így van és a világ mégis csak csalásoktól és kizsákmányolásoktól mentes; ebbe és a világ sikereiben egy kicsit mélyebben belegondolva most el is öntött egy kis boldogság-cunami. Persze az alapkérdésen ez még nem változtatott semmit és az én problémám pontosan itt kezdődik:

Mit keres a kókusz a matracban?

Értem én, hogy olcsó a bekerülése. Ezt nem is szeretném taglalni, mindenki, aki kereskedelemből él pénzért dolgozik és anyagi javakra szeretne szert tenni. Engem mégis inkább ergonómiai szempontból érdekel, az egészség megőrzésének oldaláról, gyakorlati matracipari hasznáról szeretnék meggyőződni. Már 10 éve. 10 éve, hogy senki nem tud egy értelmes egyszerű és logikus ergonómiai magyarázatot adni. Keményíti a matracot. Minek? Jól átszellőzik. És? Rugalmas. Nem igaz!

Éveken át -mint a latex matracot feltaláló és a habmatracokban a leginnovatívabbnak számító német Dunlopillo kereskedelmi igazgatója- hallgattam a fröcskölődést a különböző biomatrac, kókuszmatrac gyártóktól, hogy a hideghab műanyag, a hideghab kőolajszármazék, a hideghab pfújj!!! A memory hideghab, a memory kőolaj, a memory pfújj! Pfújj minden, ami nem kókusz és latex. Apropó Dunlopillo! Képzeljünk el egy óriásvállalatot, amely jelen esetben 1928-ban felfedezte a latex habosítás-technológiáját és 1932-ben legyártotta a világ első latex matracát. A német Dunlopillo a világ egyik legnagyobb latexmatrac gyártójának számít, nevéhez számtalan világszabadalom (latexallergiát okozó allergén kivonása a natúrlatexből, stb) és találmány fűződik a latexgyártás és az alváskultúra területén. A Dunlopillo gyár tehát már 80 éve a latexgyártás zászlóshajója a világon, a legnagyobb mennyiségben és a legjobb minőségben állított elő latexmatracokat a világon. És higgyék el nekem: ebbe az üzembe (a lábtörlőn kívül) soha semmilyen formában nem ment be kókusz és soha nem jött ki onnan; bármilyen meglepő, a világ legnagyobb latexgyártó cége soha nem gyártott latex-kókusz matracot. Hogy miért? A válasz azt hiszem mindenkiben kezd már körvonalazódni, de azért beleszaladunk ebbe is egy kicsit...

Latex, kókusz és ergonómia

Képzeljük (fogadjuk) el azt, hogy a testnek pl. oldalt fekve egy érdekes kontúrja van: a medence nehéz és kiálló; a derék érzékeny és ellenkező irányba, felfelé ível; a váll mindenkinél más szélességű és még a medencénknél is nagyobb kiugrást mutat. Egyetemleges ergonómiai egyetértésben minden szakember azt vallja, hogy a matrac feladata, hogy oldalt fekve a testet egyenletesen alátámasztva különböző mértékben és mélységben hagyja besüppedni úgy, hogy a GERINCOSZLOP egyenes, vízszintes pozícióba kerüljön. Na ennek megvalósításához például a matracban tér/mélység kell, hogy rendelkezésre álljon, hogy a megfelelő mélységben befogadhassa a váll -és medencerészt. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy átlagos testalkatú személyt figyelembe véve a medence olyan 4-7 centiméter, a váll 5-9 centimétert kell, hogy a matracmagba süppedjen ahhoz, hogy a felfelé ívelő derékrész megfelelő alátámasztást kapjon. Erre egy 12-16 cm-es matracmag már tökéletesen alkalmas lehet, hacsak...

Optimális alátámasztás és formakövetés


Hacsak nem kettévágjuk és viszonylag merev kókusz rétegekkel választjuk el -az egyébként formakövetésre alkalmas- latex rétegeket egymástól. Vagy háromfelé vagy franc tudja hány szeletre. A nap végén majd azt látjuk, hogy az eredetileg formakövetésre alkalmas homogén latex matrac formakövetését nyújtó latex a matrac felszínén az eredeti 12-16cm vastagság helyett, már csak 3-4 cm vastagságban maradt. Emlékeznek még a medence és a váll ergonómiailag optimális süppedési mélységére?

Ergonómiai nonszensz

Lassan bonthatjuk a pezsgőt, hiszen sikerült egy formakövetési szempontból 80 évig tökéletesen működő alapanyagot és rendszert úgy szétszabdalnunk, hogy pont azokat az előnyöket vettük el tőle, amik eredetileg a világsikert jelentették: ergonómia, formakövetés, pontrugalmasság. Persze keményítettünk a matracon a rengeteg kókusz réteggel és persze rengeteg latex alapanyagot is megspóroltunk így. Egy hab mindig minimum kettő dologból áll: alapanyagból és levegőből. Tojáshab, tejszínhab, latexhab. Nincs különbség. Latexhab esetében a keménységet az összetétellel tökéletesen lehet változtatni, magyarul a minél több alapanyag és minél kevesebb levegő majd sűrűbbé és keményebbé teszi a latexmagot, így évtizedek óta a latexmatracok különböző keménységben állnak rendelkezésre, tehát a különböző testsúly anomáliát a latex 100% mértékben megoldotta kókusz nélkül is.


Memory: pfújj! Hideghab: Pfújj, Vákuummatrac: pfújj!

Mint már említettem a tradicionális biomatrac gyártók (csak zárójelben jegyzem meg, hogy a tradicionális ebben az esetben ca. 15 évet jelent; például a tradicionális ViSpring matracokat 1850-ben kezdték el gyártani, amikor még kis hazánkban kurucok és labancok éppen, hogy abbahagyták a kergetőzést) foggal-körömmel és teljes mellszélességgel képviselték az értéket, védték a latex és kókuszmatrac mundérját; bizonygatták ennek egészségességét, bioságát és nagyszerűségét és ez így is van rendjén: ha valaki valamiben hisz, akkor természetesen az utolsó csepp vérig kiáll mellette. Így magától értetődik, hogy minden, ami ez ellen van az ellenség, az rossz, az pfújj! Így lett ellenség a hideghab is, a hideghab matracok magyarországi megjelenésével (ca. 10 éve) egyből beindult a biocikizés: műanyag, kőolajszármazék, károsanyag tartalom, káros kipárolgás, stb. Ez így helyes is, jött egy betolakodó, fel kell venni a kesztyűt és minden eszközzel alá kell ásni az ázsióját, nehogy csorbát szenvedjen a kókuszmatrac piaci részesedése. De lám-lám...


Az elv olyan, mint a szellentés: amíg tudja tartja az ember

Kedves utánaolvasó érdeklődő! Virtuálisan most kézen fogjuk egymást és elballagunk az összes olyan kereskedésbe, ahol pár évvel ezelőtt a hideghab még personen non grata státuszban volt. Most a többiek szórakozása érdekében olvasóinknak is elmesélem, hogy mit látunk: kókuszmatrac, latex-kókusz matrac a sarokban -ok nem egészen, de radikálisan visszavonulva- és mindenhol ideológiailag testidegen betolakodók terpeszkednek: nem bio poliéter vákuummatracok, nem bio poliol és izocianat felhasználásával észült hideghab matracok, nem bio poliurethan emlékezőhab matracok végtelen sokasága. De ez még nem a csúcs. A csúcs most jön, szakmai áramkörömben a biztosítékot csak most készülünk kicsapni...


Bio kókusz-hideghab matracok!

Hogy micsoda!? Besenyő Pista bácsi ilyenkor fel-alá rohangál a színpadon és folyamatosan azt kérdezi: na de nóóórmális? A most következő mondatért bárhol, bármikor szívesen helytállok: ez a hülyének nézés magasiskolája, a marketinghulladék kottleri értékesítési csúcsa, a tökéletes és gátlástalan szakmai prostitúció!!! Persze tudom: recesszió, a latex radikális piaci vesztesége, az olcsósítás és jóárasítás fontos lehet egy olyan kis országban, mint a mienk. Ezzel akár még azt az ideológiai szakadékot is át lehetne hidalni, amit a kókusz-hideghab matracok megjelenése teremtett. Ha nem vennénk figyelembe, hogy a hideghab...

Besenyő Mindig Igazam Van István


Mire képes a hideghab?

Elárulom: bármire! Lehet légáteresztő, lehet rugalmas, lehet könnyű, lehet nehéz, lehet bio, lehet szintetikus, lehet kemény, lehet lágy. Gyakorlatilag egy matracipari Pom-Pom, akár még egyujjas kifordított bundakesztyű is lehet. Na jó, az nem –de már majdnem. Képzeljünk el egy határtalanul összetételezhető és vég nélkül variálható alapanyagot, aminek formálásának tényleg csak a képzelet szabhat határt. Lehet rétegezni, lehet a kemény és lágy rétegeket váltakoztatni; gyakorlatilag bármire alkalmas, amit csak egy szakmailag megfelelő fanatizmussal megáldott tervező egy borgőzös estén megálmodhat magának. Akkor meg mi a csudát keres itt megint a kókusz? És mitől marad ez az egész bio? Persze puffoghatnék még itt órákig értelmetlenül, ülhetnék itt még egyszer tíz évet és akkor sem kapnék még az első kérdésemre sem választ: mit keres a kókusz a matracban? 

 Ma sem lettünk okosabbak...


Felhívom a tisztelt gyártó és forgalmazó cégek, vállalkozások és magánszemélyek figyelmét, hogy az alvaskultura.blogspot.com oldalon megjelelő cikkek, írások bárminemű és bármilyen formában történő reflexióját, az oldal tartalmából eredő kritikát, pozitív vagy negatív észrevételt -az alvaskultura.blogspot.com oldal tartalmi szerkesztőjének döntése alapján oldalunkon és a Sleep Care Kft tulajdonában lévő kapcsolt vagy független internetes oldalakon-  nyilvánosságra hozunk.




Üdvözlettel:

Pálinkás László

MatracGuru. Alváskultúra.

www.matracguru.hu
www.biohome.hu





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése